McLaren MP 4/4

1988 Formula 1 McLaren MP4/4

Egy tweet adta meg a kezdőlökést, hogy elkezdjem a beszámolót a frankfurti autószalonról. Az üzenet a McLaren-től érkezett, amely tudatta, hogy “történelmi” autóit bemutató sorozatában az 1988-as McLaren MP4/4 következik.

Mi volt az MP4/4? Talán két szám mondja el a legtöbbet: az autóval 16 versenyből 15-öt megnyert a csapat két pilótája. Kik voltak ők? Alain Prost és Ayrton Senna.

1988 volt a “turbókorszak” utolsó éve. Az évadban induló 18 csapatból 11 a következő évben debütáló szívómotorokkal indult, míg 6 csapat, a McLaren, a Lotus, a Ferrari, az Arrows, az Osella és a Zakspeed a turbófeltöltős motorokra tette a voksát. A McLaren fölényes győzelme bizonyította, hogy jó döntést hoztak, amelyet az is bizonyít, hogy a konstruktőrök bajnokságát 199 ponttal nyerték, míg a második Ferrari 65 pontot gyűjtött. Pedig az évad elején Rio De Janieróban tartott teszten még mindenki a Ferrari párosát, Gerhard Bergert és Michele Alboretot vélte a legerősebbnek, mivel gyorsabb köridőket futottak az előző évi versenynél is.

Bár az első Brazil Nagydíj még kiegyenlített versenyt mutatott, Imolában  a Honda V6-osa gúnyt űzött mindenkiből. Prost és Senna 3 másodperces előnnyel nyerte az időmérőt a harmadik Nelson Piquet előtt, a versenyen pedig a teljes mezőnyt lekörözve értek célba.

20130914_Frankfurt, Honda-10

Az évad nem csak a McLaren dominanciájáról, hanem a két pilótája mára legendás párharcáról-ellentétéről is szólt. Senna a motorszállító Honda támogatásával érkezett a csapathoz, míg a Professzor a McLaren támogatását élvezte. Ez abban is megnyilvánult, hogy a McLaren jobban felkészített autót adott Prostnak, míg a Honda az erősebben beállított motort Sennának. Rivalizálásuk egyik csúcspontja a Belga Nagydíj volt, ahol Prost megtanulhatta a leckét: “Soha ne módosíts a beállításokon az utolsó pillanatban.” Prost az évad során jobban eltalálta a McLaren beállításait, amit Senna nem csak elismert, de le is másolt. A Belga Nagydíjon Prost az utolsó pillanatban módosított a beállításokon, remélve, hogy ezzel előnyt szerezhet Senna ellen, de számítása nem jött be. Bár a startnál még megelőzte a pole pozícióból rajtoló Sennát, a pálya felénél a brazil utolérte és leelőzte, nem adva ki kezéből a győzelmet.

Az ezt követő Olasz Nagydíjon már arról beszéltek, hogy a McLaren tökéletes évadot fut és a 16 versenyből 16-ot meg is fog nyerni. Ez azt jelentett, hogy a világbajnok a két pilóta közül kerül ki, és 8-8 győzelem mellett az dönthet, kinek van több második helyezése. Ebből akkor Prostnak volt több, de nem engedhette, hogy Senna újabb győzelmet zsebeljen be. A verseny a már megszokott forgatókönyv szerint indult. Senna az első, Prost a második helyről rajtolt. Bár a rajtot Prost kapta el jobban, motorja az 1-es és 2-es fokozat váltása közben kihagyott. Ez előjele volt a teljes motorhibának, így Prost mindent beleadva Senna után eredt, de a 35- körben elfüstölt az autó motorja, és úgy tűnt, vele együtt Prost világbajnoki reménye is. Az üldözés miatt azonban Senna több üzemanyagot fogyasztott, ezért az utolsó 16 körre vissza kellett vennie a tempóból, amely azt eredményezte, hogy a 30 másodperces előnye az utolsó két kör előtt 5 másodpercre csökkent.

Tudva, hogy Berger és Alboreto mögötte lohol, Senna a célegyenes végi sikánban megpróbálta lekörözni Jean-Louis Schlesser-t. Senna próbált az ideális íven maradni, azonban Schlesser fékezéskor megcsúszott, és mikor megpróbált korrigálni, telibe kapta Senna hátsó felfüggesztését. Senna megpördült és az autója fennakadt a rázókövön. Ezzel Senna is kiesett versenyből, a McLaren búcsút mondhatott a tökéletes szezonnak, a verseny pedig a hazai Ferrari győzelmével ért véget.

Az évad végén Alain Prost a 14 befejezett versenyből hetet megnyert és hét alkalommal volt második, összesítésben 105 pontot szerzett Senna 94 pontjával szemben, azonban ez sem volt elég a világbajnoki címhez. Ahhoz ugyanis a 11 legjobb eredményt vették figyelembe, így Senna nyolc győzelme azt jelentette, hogy 3 ponttal nyert Prost előtt. Senna szintén rekordot állított be azzal is, hogy a 16 versenyből 13 alkalommal rajtolt a pole pozícióból.

Gyerekkorom óta rajongok a Forma 1-ért. Talán nem vagyok két lábon járó lexikon (sőt biztos), nem sorolom fejből ki, mikor, hányszor nyert. A frankfurti szalonon is csak sejtettem, hogy a Honda nem véletlenül állít ki egy 12-es rajtszámú versenyautót, de meglepett mit találtam, amikor utánanéztem a történelmének. Az, hogy a legendás Ayrton Senna autója volt, aki világbajnoki címet szerzett ezzel az autóval, megmagyarázta az okot a kiállításra. De magam is meglepődtem, amikor a Forma 1-ből számomra ismert nevek (Berger, Alboreto, Patrese, Mansell, Brundell, Piquet) mellett olyan neveket is találtam, mint a kétszeres Dakar győztes Jean-Louis Schlesser, vagy a ma WTCC-ből ismert (a Michelisz rajongók számára inkább hírhedt) Gabriele Tarquini. Az biztos, hogy a McLaren, a Honda és Ayrton Senna neve örökre beivódott az autóverseny szerelmeseinek vérébe, emlékeibe. Ennek fényében nem meglepő, hogy az MP 4/4-et Soichiro Honda, a Honda alapítójának idézete alá állították ki:

Without racing, there is no Honda – Versenyzés nélkül nincs Honda

20130914_Frankfurt, Honda-9

%d bloggers like this: